A kiberbiztonság iránti növekvő igény az ipari automatizálásban
Az ipari automatizálási rendszereket történelmileg inkább a rendelkezésre állás, a megbízhatóság és a folyamatvezérlés szempontjai alapján tervezték, nem pedig a kiberbiztonságra összpontosítva. Számos PLC, SCADA-rendszer, távoli I/O-eszköz és ipari hálózat elszigetelt környezetben működött, ahol a kiberfenyegetéseket valószínűtlennek tartották.
Az ipari környezetek azonban jelentősen megváltoztak. Az ipari Ethernet, a távfelügyelet, a felhőkapcsolat és az adatvezérelt gyártás térnyerése számos hagyományos határvonalat eltüntetett az operatív technológia (OT) és az információs technológia (IT) között.
Ma egy automatizálási vezérlő vagy intelligens terepi eszköz már nem csupán vezérlőelem. Egyben csatlakoztatott digitális eszköz is, amely potenciális belépési ponttá válhat a támadók számára.
A Rockwell Automation munkatársa, Patrick Ho, egy egyszerű alapelvben foglalta össze ezt a változást: ha egy ipari eszköz csatlakozik a hálózathoz, akkor védeni kell. Ez az elképzelés alapvető változást tükröz abban, ahogyan a gyártók és az üzemeltetők az ipari rendszerek biztonságát megközelítik.
Az OT-biztonság a modern ipar alapvető követelményévé vált
Az ipari kiberbiztonság helyzete több jelentős eseményen keresztül fejlődött, amelyek közül a 2010-es Stuxnet-támadás meghatározó mérföldkővé vált. Bebizonyította, hogy a kiberfenyegetések túlmutathatnak az adatlopáson, és közvetlenül hatással lehetnek a fizikai ipari folyamatokra.
Azóta a kiberbiztonsági szabványok és az OT-védelmi stratégiák tovább fejlődtek. A szervezetek ma már felismerik, hogy a termelési rendszerek védelme nem csupán az IT felelőssége, hanem kritikus mérnöki követelmény is.
Az IT és az OT konvergenciája nagyobb támadási felületet hozott létre. Az ipari hálózatok ma már PLC-ket, HMI-ket, ipari számítógépeket, biztonsági rendszereket, hajtásokat, érzékelőket és távoli hozzáférési megoldásokat is magukban foglalnak, amelyek mind összehangolt biztonsági kezelést igényelnek.
Automatizálási mérnökként úgy látom, hogy a kiberbiztonságot ma már a berendezések teljes életciklusának részének kell tekinteni, ugyanúgy, mint az elektromos tervezést, a funkcionális biztonságot és a karbantartás tervezését. Egy tökéletesen működő, de biztonsági vezérlőkkel nem rendelkező gép továbbra is komoly üzemeltetési kockázatot jelenthet.
A szabályozások magasabb biztonsági elvárásokat támasztanak az ipari berendezésekkel szemben
A kormányok és az iparági szabályozó hatóságok világszerte szigorítják a kritikus infrastruktúrák ágazataira vonatkozó kiberbiztonsági követelményeket, többek között az energiaipar, a vízkezelés, a közlekedés és a gyártás területén.
Az olyan régiók, mint Európa, Ausztrália, Új-Zéland, Japán, Szingapúr és Kína, kiberbiztonsági keretrendszereket vezetnek be vagy erősítenek meg, amelyek előírják a szervezetek számára, hogy bizonyítsák az alapvető rendszerek hatékonyabb védelmét.
Az ipari berendezések gyártói számára ez azt jelenti, hogy a kiberbiztonság többé nem kezelhető a gyártás után hozzáadott opcionális funkcióként. A beszállítóknak egyre inkább bizonyítaniuk kell, hogyan tervezik, konfigurálják, tartják karban és felügyelik a termékeket azok teljes élettartama alatt.
A jövő iránya egyértelmű: az ipari eszközökhöz dokumentált biztonsági információkra lesz szükség, ugyanúgy, ahogy a gépekhez már most is szükség van műszaki specifikációkra, biztonsági tanúsítványokra és karbantartási nyilvántartásokra.
A kiberbiztonsági születési bizonyítvány koncepciója
A Rockwell Automation kiberbiztonsági születési bizonyítványra vonatkozó koncepciója az ipari eszközkezelés egyik legnagyobb kihívására ad választ: annak pontos ismeretére, hogy mi található egy automatizálási rendszerben.
A modern ipari gépek több száz hardver- és szoftverkomponenst tartalmazhatnak, többek között vezérlőket, kommunikációs modulokat, firmware-verziókat, hálózati eszközöket és beágyazott technológiákat. Pontos nyilvántartások nélkül a sebezhetőségek azonosítása rendkívül nehézzé válik.
A kiberbiztonsági születési bizonyítvány a termék gyártásától kezdve nyomon követhetőséget biztosít. Dokumentálhatja a következőket:
- A rendszerben található hardverkomponensek
- Firmware- és szoftververziók
- Biztonsági konfigurációk
- A termék származási adatai
- Sebezhetőségkövetési előzmények
Ez a megközelítés digitális identitást hoz létre az ipari eszközök számára, lehetővé téve az üzemeltetőknek, hogy a berendezések teljes életciklusa során megértsék a biztonsági állapotot.
Véleményem szerint ez a koncepció az ipari dokumentáció természetes fejlődését jelenti. A hagyományos berendezés-nyilvántartások azt mutatják meg a mérnököknek, hogyan működik egy gép, míg a kiberbiztonsági nyilvántartások azt ismertetik, hogyan tartható a gép védelem alatt.
SecureOT platformok és folyamatos sebezhetőség-felügyelet
A Rockwell Automation ezt a biztonsági megközelítést a SecureOT Platformba integrálja, amely a sebezhetőségek azonosítására és az ipari környezetek átláthatóságának javítására összpontosít.
A hagyományos kiberbiztonsági felülvizsgálatok gyakran időszakos felmérésekre támaszkodnak. Az ipari rendszerek azonban akár évtizedekig is működhetnek, és a sebezhetőségek jóval a berendezések telepítése után is megjelenhetnek.
A folyamatos felügyelet gyakorlatiasabb megoldást kínál, mivel lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy az új kockázatokat megjelenésükkor azonosítsák, ahelyett hogy az ütemezett felülvizsgálatokra várnának.
Az automatizálási mérnökök és a karbantartó csapatok számára ez a kiberbiztonságot egyszeri telepítési feladatból folyamatos üzemeltetési tevékenységgé alakítja.
A modern ipari karbantartási stratégiának a következőket kell tartalmaznia:
- Firmware-életciklus-kezelés
- Hálózatbiztonsági felügyelet
- Eszközleltár ellenőrzése
- Sebezhetőség-felmérés
- Ellenőrzött frissítési folyamatok
Ezek a tevékenységek ugyanolyan fontossá válnak, mint a mechanikai és elektromos rendszerek megelőző karbantartása.
A meglévő ipari berendezések védelmének kihívása
Míg az új berendezések gyártása során a kiberbiztonsági szabványok alkalmazása viszonylag egyszerű, a meglévő ipari eszközök korszerűsítése továbbra is komoly kihívást jelent.
Sok gyárban még mindig évtizedekkel ezelőtt telepített gépek működnek. Ezek a rendszerek tartalmazhatnak régi PLC-ket, elavult kommunikációs hálózatokat és már nem támogatott szoftverplatformokat.
A kiberbiztonsági vezérlők utólagos bevezetése körültekintő mérnöki munkát igényel, mivel a termelés rendelkezésre állása gyakran a legfontosabb prioritás. Egy biztonsági fejlesztés nem okozhat váratlan leállást, és nem zavarhatja meg a validált ipari folyamatokat.
Az iparágnak ezért olyan gyakorlati migrációs stratégiákra van szüksége, amelyek egyensúlyt teremtenek a kiberbiztonsági fejlesztések és az üzemeltetési követelmények között.
A lehetséges megközelítések a következők:
- A IT- és OT-környezetek közötti hálózati szegmentálás
- Biztonságos távoli hozzáférési megoldások
- Frissített firmware kezelése
- Ipari tűzfalak telepítése
- Eszközfelderítési és -felügyeleti eszközök
A kiberbiztonság az ipari biztonság részévé válik
Történelmileg a gépbiztonság a fizikai veszélyek, például a mechanikai sérülések megelőzésére összpontosított. Ma a kiberbiztonság egyre szorosabban kapcsolódik a biztonsághoz, mivel a kiberincidensek hatással lehetnek a valós folyamatokra.
Egy feltört vezérlő, biztonsági rendszer vagy ipari hálózat olyan körülményeket teremthet, amelyek hatással lehetnek a berendezések működésére és a személyzet biztonságára.
Ez azt jelenti, hogy a jövő ipari szabványai várhatóan továbbra is ötvözni fogják a funkcionális biztonsági és a kiberbiztonsági követelményeket.
Az automatizálási szakemberek számára ez a mérnöki felelősség jelentős változását jelenti. Egy gép megtervezése már nem csupán arról szól, hogy megfelelően működjön; azt is biztosítani kell, hogy teljes üzemelési élettartama alatt megbízható maradjon.
Az ipari eszközök átláthatóságának új korszaka
A kiberbiztonsági születési bizonyítvány koncepciója az ipari automatizálás szélesebb körű átalakulását hangsúlyozza: minden összekapcsolt eszköznek teljes digitális előzményekre van szüksége.
Ahogy a gyárak egyre intelligensebbé és összekapcsoltabbá válnak, a kiberbiztonság a vezérléstechnikával, az elektromos tervezéssel és a folyamatoptimalizálással egyenrangú, standard mérnöki szakterületté válik.
A Rockwell Automation megközelítése azt mutatja, hogy az ipari kiberbiztonság a reaktív védelemtől a proaktív életciklus-kezelés felé halad.
A jövő ipari környezete azon fog múlni, hogy a gyártók, rendszerintegrátorok és üzemeltetők együttműködve biztonságos, nyomon követhető és ellenálló automatizálási rendszereket tartsanak fenn. Egy gép identitása többé nem ér véget a típusszámnál vagy a sorozatszámnál; magában foglalja majd a teljes kiberbiztonsági profilját is.
